Foot Mercenaries from Hungarian Towns in Foreign Armies – Contributions to the Issue of Mercenary Potential in Late Medieval Hungary

Bratislava, Archív mesta Bratislavy, Magistrát mesta Bratislavy, vol. 5 (1442–1443), vol. 14 (1448–1449), vol. 25 (1457)

Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest. Mohács előtti gyűjtemény. Diplomatikai Levéltár

Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest. Mohács előtti gyűjtemény. Diplomatikai Fényképgyűjtemény

Dresden, Sächsisches Staatsarchiv, Hauptstaatsarchiv Dresden, 10025 Hof- und Zentralverwaltung (Wittenberger Archiv)

Gdańsk, Archiwum Państwowe w Gdańsku, Akta miasta Gdańska – Dokumenty

Warsaw, Archiwum Główne Akt Dawnych w Warszawie, 85, Rejestry Popisowe Wojska Koronnego, 1474–1758

A Szapolyai család oklevéltára I. Levelek és oklevelek (1458–1526), ed. by T. Neumann, Budapest 2012.

Acta Tomiciana: Epistole, legationes, responsa, actiones, res geste serenissimi principis Sigismundi, eius nominis primi, regis Polonie, magni ducis Lithvanie, Russie, Prussie, Masovie domini [...], ed. by S. Górski, Z. Celichowski, IX, Poznań 1852–1999.

Csánki D., ‘Oklevelek a Hunyadiak korából. (Kassa város levéltárából.) Első közlemény’, Történelmi Tár 2, 3.2 (1902), 276–302; 3.3 (1902), 346–74.

Csapó F., Kasza P., Majoros M., ‘“Álomszerű” haditerv Szapolyai János ellen’, in Lymbus – Magyarságtudományi forrásközlemények, ed. by A. P. Szabó, Budapest 2020, 47–64.

Documente privitoare la relaţiile Ţării Româneşti cu Braşovul şi cu Ţara Ungurească în sec. XV şi XVI, I: 1413–1508, ed. by I. Bogdan, Bucharest 1905.

Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából, ed. by I. Nagy, A. B. Nyáry, III, IV, Budapest 1875–1878.

Matricularum Regni Poloniae summaria, excussis codicibus, qui in Chartophylacio Maximo Varsoviensi asservantur, ed. by T. Wierzbowski, IV.2, Warsaw 1905–1961.

Mesto Banská Bystrica. Katalóg administratívnych a súdnych písomností (1020) 1255–1536, ed. by C. Matulay, I–II, Bratislava 1980.

Palacký F., Archiv český, čili, Staré písemné památky české i morawské, z archivůw domácích i cizích, VI, Prague 1872.

Registrum proventuum regni Hungariae. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494–1495), ed. by T. Neumann, Budapest 2019.

Rejestry popisowe wojska koronnego 1531, ed. by A. Bołdyrew, Warsaw 2023.

Stephanus Brodericus, De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima, ed. by P. Kulcsár, Budapest 1985.

Thallóczy L., Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527, Budapest 1915.

Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, ed. by F. Zimmermann, VII, Hermannstadt – Bucharest 1892–1991.

Baumann R., Landsknechte, Ihre Geschichte und Kultur vom späten Mittelalter bis zum Dreißig jähirigen Krieg, Munich 1994.

Baumann R., ‘Süddeutschland als Söldnermarkt’, in Söldnerlandschaften. Frühneuzeitliche Gewaltmärkte im Vergleich, ed. by P. Rogger, B. Hitz, Berlin 2014, 67–84.

Biskup M., “Wojna Pruska”, czyli wojna Polski z Zakonem Krzyżackim z lat 1519–1521, Oświęcim 2014.

Bołdyrew A., Piechota zaciężna w Polsce w pierwszej połowie XVI wieku, Warsaw 2011.

Bołdyrew A, ‘Towns as the Recruitment Base to Mercenaries During the Reign of the Last Jagiellons’ in Faces of War, VI: City and War, ed. by T. Grabarczyk, M. Pogońska-Pol, Łódź 2022, 103–21. (Crossref)

Burschel P., Söldner im Nordwestdeutschland des 16. und 17. Jahrhunderts: Sozialgeschichtliche Studien, Göttingen 1994.

Chaloupecký V., Středověké listy ze Slovenska. Sbirka listů a listin, psaných jazykem národnim, Bratislava 1937.

Draskóczy I., ‘Egy katonatiszt Hunyadi Mátyás korában. Miskolci Kovács István’, in Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon, ed. by L. Veszprémy, Budapest 2008, 185–93.

Fedeles T., A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494–1495), Szeged 2012.

Fodor N. J., Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Felső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése, 1401–1526, Budapest 2010.

Fodor N. J., ‘Családnevek történeti tanulságai Partium késő középkori és újkori névanyaga alapján’, in Helynévtörténeti Tanulmányok VII, ed. by I. Hoffmann, V. Tóth, Debrecen 2012, 143–59.

Gheorghe A., ‘Understanding the Ottoman Campaign in Wallachia in the Summer of 1462. Numbers, Limits, Manoeuvres and Meanings’, in Vlad der Pfähler – Dracula Tyrann oder Volkstribun?, ed. by T. Bohn, R. Einax et al., Wiesbaden 2017, 159–88. (Crossref)

Grabarczyk T., Piechota zaciężna Królestwa Polskiego w XV wieku, Łódź 2000.

Gulyás L. Sz., ‘Újabb adatok a középkori jobbágyi-mezővárosi személynévadás kérdéséhez’, Névtani Értesítő, 31 (2009), 47–61. (Crossref)

Gulyás L. Sz., ‘Names and Society in Medieval Hungarian Villages and Market-towns’, in Els noms en la vida quotidiana: Actes del del XXIV Congrés Internacional d’ICOS sobre Ciències Onomàstiques = Names in Daily Life: Proceedings of the XXIV ICOS International Congress of Onomastic Sciences, ed. by J. Tort i Donada, M. Montagut i Montagut, Barcelona 2014, 1728–37.

Gulyás L. Sz., ‘A középkori magyar városfejlődés migráció- és ipartörténeti vonatkozásai a történeti személynévtan tükrében I.: személynévadás és migráció’, Névtani Értesítő, 36 (2014), 43–62. (Crossref)

Hunterbrinker J. W., “Fromme Knechte” und “Garteteufel”. Söldner als soziale Gruppe im 16. und 17. Jahrhundert, Konstanz 2010.

Kovács P. E., ‘Magyar zsoldosok Sienában’, in Arcana tabularii: Tanulmányok Solymosi László tiszteletére, ed. by A. Bárány, G. Dreska et al., II, Budapest – Debrecen 2014, 521–42.

Kubinyi, A., ‘A Szávaszentdemeter–Nagyolaszi győzelem 1523-ban. Adatok Mohács előzményéhez’, in Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete, ed. by A. Kubinyi, Budapest 2007, 121–50.

Mykhaylovskiy V., ‘Podolian Melting Pot. Formation of Multicultural Community of Nobles on the Eastern Border of Polish Kingdom of the Fifteenth Century Europe’, Український історичний журнал, 94 (2020), 125–36. (Crossref)

Mollay K., ‘Sopron a középkor végén’, Soproni Szemle, 10 (1956), 31–42.

Novák Á., Ölbei T. et al., ‘Magyar zsoldosok címerei Mantovából = Coats of Arms of Hungarian Mercenaries from Mantua’, Turul, 96.2 (2023), 73–86.

Pálosfalvi T., ‘Vitovec János: egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon’, Századok, 135 (2001), 429–73.

Pálosfalvi T., From Nicopolis to Mohács. A History of Ottoman-Hungarian Warfare, 1389–1526, Boston 2018. (Crossref)

Plewczyński M., W służbie polskiego króla. Z zagadnień struktury narodowościowej Armii Koronnej w latach 1500–1574, Oświęcim 2015.

Pósán, L., ‘Hungarian Mercenaries in the Service of the Teutonic Order’, in Mercenaries and Crusaders, ed. by A. Bárány, Debrecen 2024, 223–42.

Prajda K., ‘Subjects of the Kingdom of Hungary, Croatia, and Slavonia as Mercenaries in Fourteenth-Century Italy: Social and Cultural Dimensions’, Annali dell’Istituto storico italo-germanico in Trento, 49 (2023), 25–48.

Rázsó Gy., ‘A zsoldosság gazdasági és társadalmi előfeltételei és típusai Magyarországon a XIV–XV. században’, Hadtörténelmi Közlemények, 9 (1962), 160–217.

Sadovski L., ‘Protecting a Dalmatian Town: Security Measures in Venetian Split (1480–1550)’, Reti Medievali Rivista, 24 (2023), 1–34.

Sedláček P., ‘Žoldnieri v Bratislave v polovici 15. storočia’, Vojenská História, 17 (2013), 6–32.

Sladkovská K., ‘Česká účast ve válce o dědictví landshutské roku 1504’, Husitský Tábor: Sborník Husitského Muzea, 16 (2009), 147–245.

Slíz M., Személynevek a középkori Magyarországon, Budapest 2011.

Slíz M., Személynévtörténeti vizsgálatok a középkori Magyarországról, Budapest 2017. (Crossref)

Slíz M., Personal Names in Medieval Hungary, Hamburg 2017.

Spieralski Z., Kampania obertyńska 1531 roku, Warsaw 1962.

Štefánik M., ‘Sociálny obraz stredovekého mesta. Možnosti a limity interpretácie daňových súpisov na príklade Kremnice v polovici 15. storočia’, in Stredoveké mesto a jeho obyvatelia = Medieval Town and Its Inhabitants, ed. by M. Štefánik et al., Bratislava 2017, 221–38.

Szentgyörgyi R., ‘Név, anyanyelv, identitás összefüggései a középmagyar kor boszorkánypereinek tükrében’, Helynévtörténeti Tanulmányok, 7 (2012), 133–42.

Szokola L., ‘Magyarországi zsoldosok a lengyel király és a litván nagyfejedelem szolgálatában a 16. század első felében’, in Micae Mediaevales X. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról, ed. by E. Kovács, V. Rudolf et al., Budapest 2022, 113–28.

Tresp T., Söldner aus Böhmen. Im Dienst deutscher Fürsten: Kriegsgeschäft und Heeresorganisation im 15. Jahrhundert, Paderborn – Munich – Vienna – Zürich 2004.

Tresp U., ‘Böhmen als Söldnermarkt/“Böhmen” als Söldnertypus im späten Mittelalter’, in Söldnerlandschaften. Frühneuzeitliche Gewaltmärkte im Vergleich, ed. by P. Rogger, B. Hitz, Berlin 2014, 119–41.

Veszprémy L., ‘Magyar vonatkozású források Otranto ostromáról (1480–81)’, Hadtörténelmi Közlemények, 103 (1990), 105–12.

Zenegg-Scharfenstein E., ‘Die Söldnertruppen Kaiser Friedrichs III. in sejner Fehde mit den Grafen von Görz (1459/1460)’, Adler, 563–564 (1927), 273–81.