A tiered parity? The status of religious communities in Hungary
Abstract
A legal entity status for religious communities qualifies as an essential requirement of religious freedom. The present Hungarian law provides for four different categories for religious communities. Whereas the free exercise of religion and autonomy is guaranteed to all of them, their status and their rights in social issues are different. The state regards recognised churches as its privileged partners in education, social care and other fields of common interest. The number of recognised churches is relatively high compared to other European countries, but the multi-tier system is still not free of tensions, especially because the earlier legislation suggested that all religious communities shall have formally equal rights. This paper examines the question of whether this qualifies as a kind of discrimination towards non-recognised religious communities, or whether it can be seen as a legitimate consideration of social reality.
Keywords:
legal entity, two-tier system, equality of religious communities, religious associations, registered churches, recognised churches, HungaryReferences
Csiziné Schlosser, Annamária. 2012. Az Egyházi jogi személy: a régi és az új egyházügyi törvényben. Budapest: L’Harmattan Kiadó, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola.
Drinóczi Tímea. 2014. “A vallásszabadság és egyházalapítás az alkotmányos párbeszéd tükrében.” Jura 20: 39–62.
Durham, W. Cole. 2010. “Legal Status of Religious Organizations: A Comparative Overview.” The Review of Faith & International Affairs 8(2): 3–14. (Crossref)
Erdő, Péter. 1991. “Aktuelle staatskirchenrechtliche Fragen in Ungarn.” Österreichisches Archiv für Kirchenrecht 40: 387–397.
Erdő, Péter. 1997. “Le minoranze religiose nel diritto ungherese.” Quaderni di Diritto e Politica Ecclesiestica 1: 275–282.
Erdő, Péter. 1998. “Accordo tra Santa Sede e Repubblica d’Ungheria.” Ius Ecclesiae 10: 652–659.
Erdő, Péter. 2017. “The Role of Religion and the Churches in a Secular State.” Pázmány Law Review 5: 95–108.
Fazekas, Csaba. 1996. Kisegyházak és szektakérdés a Horty-korszakban. Budapest: Szent Pál Akadémia.
Iordache, Romanița Elena. 2013. “Registration of Religious Entities and Religious Autonomy in Romania – Old Limitations and New Challenges.” Religion & Human Rights 8(1): 77–91. (Crossref)
Iványi, Gábor, Tibor Navracsics, Tamás Lukács. 2011. “Levélváltás az egyházi törvényről.” Fundamentum 15(3): 97–100.
Kalb, Herbert, Richard Potz, Brigitte Schinkele. 2003. Religionsrecht. Wien: WUV Universiätsverlag.
Köbel, Szilvia. 2001. “Vallásfelekezetek törvényes elismerése a Kádár-korszakban.” Jogtudományi Közlöny 56(6): 287–297.
Köbel, Szilvia. 2005. Oszd meg és uralkodj!: Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945–1989 között. Budapest: Rejtjel Kiadó.
Köbel, Szilvia. 2010. “A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosítására irányuló törekvések 1990 és 2010 között.” Jura 16(2): 140–149.
Köbel, Szilvia. 2024. “Analysis of the Role of Hungary’s Highest Courts in Safeguarding Religious Freedom: Paper on the activities of Hungary’s Curia and Constitutional Court in relation to FoRB.” Quaderni di Diritto e Politica Ecclesiastica 1: 207–220.
Kukorelli István. 2018. “1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai.” In: Liber Amicorum – Studia G. Faludi Dedicata: Ünnepi tanulmányok Faludi Gábor 65. születésnapja tiszteletére, eds. Anikó Grad-Gyenge, Eszter Kabai, Attila Menyhárd, 221–234. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Lengyel, Nóra Zsuzsanna. 2017. “Kinek jár az egyházi 1%? A bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző szervezetek az adóirányításos rendszerben.” Alkotmánybírósági Szemle 1: 112–125.
Mink, Júlia. 2018. “Human Rights Protection and Traditional Churches in the System of National Cooperation in Hungary.” Religion and Human Rights. An International Journal 13: 245–269. (Crossref)
Mink, Júlia. 2019. “Shadows of the Past: The Roots of Hungary’s ‘Pluralist System of State Churches’.” Journal of Church and State 61(3): 472–494. (Crossref)
Moravčiková, Michaela, 2019. “State and Church in the Slovak Republic.” In: State and Church in the European Union, ed. Gerhard Robbers, 3rd ed., 563–612. Baden-Baden, Nomos. (Crossref)
Rixer, Ádám. 2021. “Az új vallási közösségek létrejöttének magyarországi okai a XXI. század elején.” Vallástudományi Szemle 17: 30–67. (Crossref)
Rosta, Gergely, 2020. “Hungary – Continuing and Changing Trends and Mechanisms of Religious Change.” In: Religiosity in East and West, eds. Sarah Demmrich, Ulrich Riegel, 99–117. Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden. (Crossref)
Sajó, András. 1999. “A kisegyház mint alkotmányjogi képtelenség.” Fundamentum 3: 88–98.
Savić, Vanja-Ivan. 2019. “State and Church in Croatia”. In: State and Church in the European Union, ed. Gerhard Robbers, 3rd ed., 69–85. Baden-Baden: Nomos. (Crossref)
Schanda, Balázs. 2001. “Tapasztalatok a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításával kapcsolatban.” Magyar Közigazgatás 51(6): 335–342.
Schanda, Balázs. 2013a. “The Freedom of Religious Association in Hungary: Recent Developments.” Religion and Human Rights. An International Journal 8: 65–75. (Crossref)
Schanda, Balázs. 2013b. “A vallási egyesület mint a közösségi vallásgyakorlás kerete.” Magyar Jog 60: 272–275.
Schanda, Balázs. 2022. “12/A. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény.” In: Az alkotmánybírósági törvény kommentárja (Commentary on the Constitutional Court Act), ed. Kinga Zakariás, 411–412. Budapest: Pázmány Press.
Schweitzer, Gábor. 2006. “A lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az egyházak jogállásának alkotmányos keretei.” Acta Humana 17: 3–16.
Schweitzer, Gábor, Júlia Mink, Gábor Iványi, Béla Szathmáry, Ádám Rixer. 2011. “Egyháztörvény: fórum.” Fundamentum 15(3): 51–54.
Schweitzer, Gábor. 2014. “Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása.” MTA Law Working Papers 1–6.
Schweitzer, Gábor. 2022. “6/2013. (III. 1.) AB: Legal Status of Churches.” In: The Main Lines of the Jurisprudence of the Hungarain Constitutional Court. 30 Case Studies from the 30 Years of the Constitutional Court (1990 to 2020), eds. Fruzsina Gárdos-Orosz, Kinga Zakariás, 275–292. Baden-Baden: Nomos. (Crossref)
Schweitzer, Gábor. 2024. “Semleges vagy keresztény? Észrevételek az Alaptörvény vallási üzeneteiről.” MTA Law Working Papers 1–9. (Crossref)
Stanisz, Piotr. 2019. “The Status of Religious Organizations in Poland. Equal Rights and Differentiation.” In: Religion, Pluralism, and Reconciling Difference, eds. W. Cole Durham, Jr., Donlu D. Thayer, 147–158. London–New York: Routledge. (Crossref)
Stipta, István. 2017. “Az iszlám vallás hazai elismeréséről szóló 1916. évi XVII.tc. létrejötte és jogdogmatikai elemzése.” In: 100 éves a magyar iszlámtörvény, eds. Szilvia Köbel, Zoltán J. Tóth, 23–37. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.
Szuromi, Szabolcs Anzelm, Rita Ferenczy. 2012. “Kérdések a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállását szabályozó 2011. évi CCVI. tv. alapján bejegyzett egyházak non-profit jellegéről.” Jogtudományi Közlöny 67: 349–352.
Tretera, Jiří Rajmund, Záboj Horák. 2019. “State and Church in the Czech Republic.” In: State and Church in the European Union, ed. Gerhard Robbers, 3rd ed., 69–85. Baden-Baden: Nomos. (Crossref)
Uitz, Renáta. 2011. “‘Hogy ki egyház és ki nem’. Látlelet a magyar állam és az egyházak viszonyáról.” Fundamentum 15(3): 23–40.
Uitz, Renáta. 2013. “Lessons for Access to Legal Entity Status for Religious Communities for Europe: Hungary’s New Religion Law Faces Repeated Challenges.” Religion and Human Rights 8: 43–63. (Crossref)
Uitz, Renáta. 2017. “A lelkiismereti és vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában – a Kokkiknakis-ítélettől az állami semlegesség követelményéig.” Állam- és Jogtudomány 58(4): 106–116.
Pázmány Péter Catholic University
Judge at the Constitutional Court of Hungary; Professor at Pázmány Péter Catholic University in Budapest, Department of Constitutional Law, Faculty of Law and Political Sciences, Szentkirályi u. 28, 1088 Budapest, Hungary
https://orcid.org/0000-0001-6876-4152License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
- According to the Act of 4 February 1994 on copyright and related rights, the author of a publication transfers to the publisher the proprietary copyright of his or her work in all fields of exploitation known on the date of concluding an agreement with the publisher.
- Texts submitted for publication in Studia z Prawa Wyznaniowegocannot infringe the copyright of third parties. The author declares the originality of his or her publication when completing a declaration and signing a publishing agreement.
- Authors are permitted to post the publisher's version of their work online (e.g. in institutional repositories, academia.edu, researchgate.net or on their website) after its initial publication in this journal.
- With the consent of the editors, texts published in Studia z Prawa Wyznaniowego can be republished in other publications (provided that their original place of publication is acknowledged).
- This is an open access journal which means that all content is freely available without charge to the user or his/her institution. Users are allowed to read, download, copy, distribute, print, search, or link to the full texts of the articles, or use them for any other lawful purpose, without asking prior permission from the publisher or the author.
