Hungary’s Christian Culture as Subject of Constitutional Protection
Balázs Schanda
Pázmány Péter Catholic University , HungaryAbstract
Since 2018 the Fundamental Law of Hungary (the Constitution) has provided for the protection of the Christian culture of Hungary as an obligation of all organs of the State. The Fundamental Law does not commit the Hungarian State to Christian religion or to Christian culture in general, but specifically to the cultural tradition of the country. Despite the recognition of the cultural role of Christianity, the Constitution remains neutral with regard to religion and the freedom of religion is recognised. The constitutional provision discussed in this study, i.e. Article R) para. 4, expressly identifies the culture of Hungary as a culture shaped by Christianity. Culture was born from faith, but faith cannot be born from a historic legacy and even less from a constitutional provision. Thus, the aim of the constitutional legislator was undoubtedly to place a stronger emphasis on the identity of the nation.
Keywords:
constitutional identity, Christianity, culture, HungaryReferences
Address of His Holiness Benedict XVI to Bishops of the Episcopal Conference of Brazil; http://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/en/speeches/2009/september/documents/hf_ben-xvi_spe_20090907_ad-limina-brasile.html
Benedict XVI. 2016. Last testament in his own words. London: Bloomsbury.
Böckenförde, Ernst-Wolfgang. 1976. Staat, Gesellschaft, Freiheit: Studien zur Staatstheorie und zum Verfassungsrecht. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
Chronowski, Nóra. 2011. “Az Alaptörvény európai mérlegen”. Fundamentum 2: 68-80.
Csink, Lóránt and Johanna Fröhlich. 2012. Egy alkotmány margójára. Alkotmányelméleti és értelmezési kérdések az Alaptörvényről. Budapest: Gondolat.
Csik-Kovác, Zoltán and Gábor Papp. 2011. “Kossuth vs. Petőfi”. In: Magyarország szubjektív atlasza, ed. by Annelys de Vet, Attila Bujdosó, 166, Budapest: Kitchen Budapest – HVG Könyvek.
Frivaldszky, János. 2016. Jó kormányzás és a közjó. Politikai és jogfilozófiai szemszögből. Budapest: Pázmány Press.
Horkay Hörcher, Ferenc. 2012. “The National Avowal”. In: The Basic Law of Hungary: A First Commentary, ed. by Balázs Schanda, Lóránt Csink and András Zs. Varga, 25-46. Dublin: Clarus Press.
Jakab, András. 2011. Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. Budapest: HVG-Orac.
Király, Miklós. 2006. “Európa keresztény gyökerei és az alkotmányos szerződés”. Iustum Aequum Salutare II/3-4: 67-72.
Paczolay, Péter. 1993. “Az állam semlegességének mítosza?” Politikatudományi Szemle II/3: 129-135.
Pap, András László. 2014. “Az Alaptörvény preferenciáiról”. Magyar Jog 61/12: 686-698.
Pünkösty, András. 2014. Az európai uniós jog etikai vonatkozásai. Kritikai elemzés, különös tekintettel az Egyház társadalmi tanítására. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PhD thesis).
Pusztai, Ferenc. 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai.
Ratzinger, Joseph. 2005. Benedek Európája a kultúrák válságában. Budapest: Szent István Társulat.
Rixer, Ádám. 2011. “A történeti alkotmány lehetséges jelentéstartalmai”. Jogelméleti Szemle 3 (http://jesz.ajk.elte.hu/rixer47.html).
Rixer, Ádám. 2018. A vívmány-teszt. Budapest: Dialóg Campus.
Sólyom, László. 2001. Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest: Osiris.
Szerb, Antal. 1992. Magyar irodalomtörténet. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Tóth, Gábor Attila. 2012. “«Az Alaptörvény fő problémái nem oldhatók meg jogértelmezéssel». Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal Sólyom Péter beszélget”. Fundamentum 4: 67-75.
Tóth, Zoltán J. 2013. “Az Alaptörvény szellemisége: a Nemzeti hitvallás értékei, a jogfolytonosság és az Alapvetés”. Polgári Szemle 9/3-6: 275-293.
Török, Csaba. 2016. A kultúrák Lelke. Budapest: Új Ember.
Varga, András Zs., András Patyi and Balázs Schanda, Patyi (eds.). 2015. The Basic (Fundamental) Law of Hungary. A Commentary of the New Hungarian Constitution. Dublin: Clarus Press.
Weiler, Joseph H. H. 2004. Ein christliches Europa: Erkundungsgänge. Salzburg – München: Anton Pustet Verlag.
Zlinszky, János. 2011. “Észrevételek az új Alkotmány «húsvéti» szövegéhez”. In: Az új Alaptörvényről – elfogadás előtt, ed. by Borbély Anett Kubovicsné, András Virányi, 26-31. Budapest: Az Országgyűlés Alkotmányügyi és Ügyrendi Bizottsága.
Pázmány Péter Catholic University
Judge at the Constitutional Court of Hungary.
Professor at Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences, Department of Constitutional Law; 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28, Hungary.
https://jak.ppke.hu/en/teaching/faculty-members-and-researchers/schanda-balazs-b071a
License
- According to the Act of 4 February 1994 on copyright and related rights, the author of a publication transfers to the publisher the proprietary copyright of his or her work in all fields of exploitation known on the date of concluding an agreement with the publisher.
- Texts submitted for publication in Studia z Prawa Wyznaniowegocannot infringe the copyright of third parties. The author declares the originality of his or her publication when completing a declaration and signing a publishing agreement.
- Authors are permitted to post the publisher's version of their work online (e.g. in institutional repositories, academia.edu, researchgate.net or on their website) after its initial publication in this journal.
- With the consent of the editors, texts published in Studia z Prawa Wyznaniowego can be republished in other publications (provided that their original place of publication is acknowledged).
- This is an open access journal which means that all content is freely available without charge to the user or his/her institution. Users are allowed to read, download, copy, distribute, print, search, or link to the full texts of the articles, or use them for any other lawful purpose, without asking prior permission from the publisher or the author.
